Öt év a Budo Art útján

2025 a Budo Art fennállásának ötödik évfordulójához érkezett. E jeles alkalom arra késztetett, hogy megálljak egy pillanatra, és visszatekintsek az eddig megtett útra: a kezdeti elképzelésekre, a fordítások mögött rejlő szándékra, az élményekre, a nehézségekre és mindenre, ami ez idő alatt formálta és gazdagította ezt a különleges projektet.

Az alábbi sorok tehát egyfajta mérföldkőként is szolgálnak: nemcsak visszatekintenek, hanem kijelölik a további irányokat is, bízva abban, hogy a Budo Art a jövőben is értéket közvetít, kapcsolatokat teremt és inspirációt nyújt mindazoknak, akiket megérint a japán harci kultúra mélysége és szellemisége.

A Budo Art weboldal célja és létrejöttének háttere

A Budo Art weboldal 2020-ban, a COVID–19 járvány idején jött létre. Az oldal megalapításának célja egy olyan online tudástár kialakítása volt, amely hiánypótló szerepet tölt be a japán kardokkal, szálfegyverekkel, páncélokkal, valamint az ezekhez kapcsolódó történelemmel kapcsolatos ismeretek terén Magyarországon.

Amikor elkezdtem iaidōval foglalkozni, hamar szembesülnöm kellett azzal, hogy magyar nyelven alig áll rendelkezésre hiteles, szakmai igényességű irodalom ebben a témakörben. Ez különösen hátrányos a kezdők számára, akik számára a japán történelem, valamint a hagyományos fegyverek és páncélzat világa egyébként is egy komplex és lenyűgöző, de nehezen áttekinthető területet jelent.

A keresés során leginkább pontatlan, félrevezető információkkal és számos mítosszal találkoztam. Ezek közül sok olyan állítást tartalmazott, amelyeknek nem volt valós alapjuk, és amelyeket olyan személyek terjesztettek, akik vélhetően abból indultak ki, hogy a laikus közönség bármit elhisz, ha kellő magabiztossággal tálalják.

Szerencsére a világ azóta sokat változott. Egyre több ember jut el személyesen Japánba, tanul idegen nyelveket, és képes első kézből, eredeti forrásokból tájékozódni. A globális információáramlás korában az ilyen típusú tévhitek és félrevezető állítások mindinkább lelepleződnek, teret adva a valós, hiteles tudásnak.

A forráskutatás nehézségei és nyelvi kihívásai

Visszatérve az előző gondolatmenetre, elhatároztam, hogy mivel akkor már huzamosabb ideje az Egyesült Királyságban éltem, célzottan elkezdem felkutatni és tanulmányozni az angol nyelvű szakirodalmat. Természetesen kézenfekvőbb lett volna magyarul olvasni, már csak a nyelvi közeg miatt is. Az angol nyelvű forrásanyag azonban jóval gazdagabbnak bizonyult, ugyanakkor sajátos nehézségekkel is járt. Az ilyen szakirodalomban gyakran keverednek az angol és japán szakkifejezések, ami jelentősen megnehezíti az értelmezést, különösen a kezdeti időszakban.

Ennek következtében számos fogalmat ma már inkább angolul vagy japánul használok és értek intuitíven, hiszen ezekkel a terminusokkal eredetileg is idegen nyelven találkoztam. Ez a nyelvi helyzet napjainkban is kihívást jelent számomra, különösen akkor, amikor olyan kifejezéseket próbálok magyarra átültetni, amelyekre nincs széles körben elfogadott, bevett magyar megfelelő.

Egy ilyen példa a közelmúltból a lacquer flakes kifejezés volt, amelyet – irodalmi fordulataim korlátozott volta miatt – „lakkpelyheknek” fordítottam. Bár ez nyelvtanilag helyes és tartalmilag is közelít az eredeti jelentéshez, mégis érzem, hogy nem teljesen fedi le az eredeti kifejezést. Ilyen esetekben mindig mérlegelni kell, hogy érdemes-e új szakkifejezést alkotni, vagy megtartani az idegen nyelvű terminust – különösen egy szűkebb szakterületen belül, ahol a közönség vélhetően tisztában van ezek jelentésével.

A fordítások kezdete és a tudásmegosztás szándéka

Kezdetben a fordításokat saját magam számára készítettem, azzal a céllal, hogy mélyebb ismereteket szerezzek ebben a rendkívül összetett és izgalmas témakörben. Később azonban felmerült bennem a gondolat, hogy ezek az anyagok – ha már elkészültek – talán mások számára is hasznosak lehetnek, különösen azoknak, akik hasonló érdeklődéssel fordulnak a japán fegyverzet és történelem irányába. E kezdeményezés kezdetben nem járt együtt irodalmi igényességgel vagy stilisztikai finomítással; pusztán az információmegosztás szándéka vezérelt, anélkül, hogy egységes szerkesztési vagy közlési koncepcióval rendelkeztem volna.

Mondhatni, egy olyan területre léptem, amelyhez semmilyen formális előképzettséggel nem rendelkeztem. Csupán azt az egyszerű, de annál erőteljesebb szándékot követtem, hogy létrehozzak valamit Magyarországon, ami korábban nem létezett: egy nyilvánosan hozzáférhető tudásbázist, amely hiteles, idegen nyelvű forrásokra épül, és magyar nyelven segíti a tájékozódást ebben a különleges világban.

A fordítások bővülésével egyre több érdekes emberrel kerültem kapcsolatba – köztük olyan nemzetközileg elismert szaktekintélyekkel, akik angol nyelven publikálnak, és munkásságuk meghatározó a tématerületen. Külön szeretném kiemelni Paul Martin, Markus Sesko és Yurie Halchak nevét.

Az ő támogatásuk és beleegyezésük nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy írásaikat magyar nyelvre fordíthassam és közzétehessem.

Mindez azért is különösen fontos, mert a Budo Art oldal látogatói nem személyes elméletekkel vagy önkényes értelmezésekkel találkoznak, hanem megbízható, nemzetközileg elismert szakértők gondolataival. Célom tehát nem csupán az ismeretterjesztés, hanem az is, hogy biztos alapokra helyezve vezesse be az érdeklődő olvasót a japán fegyverek és harci kultúra hiteles világába.

Fordítások, kapcsolatok és a Budo Art rendezvénysorozat születése

Bár egyes cikkek első pillantásra talán nem tűnnek különösebben izgalmasnak, meggyőződésem, hogy minden egyes fordítás rejt magában olyan információkat, amelyek értékesek lehetnek – akár egy-egy történeti részlethez kapcsolódva, akár saját kutatásaim során szerzett tapasztalatként. Ezek az apró, de lényeges tudáselemek mind hozzájárulnak a tágabb kép megértéséhez, valamint ahhoz a belső utazáshoz, amelyet a japán harci kultúra iránti elköteleződés jelent számomra.

Fordítói és szerkesztői munkámat számos kedves barátom segíti, akik nélkül ez a projekt nem juthatott volna el idáig. A teljesség igénye nélkül említeném meg Fudō barátomat, aki szakmai tanácsaival és kritikai meglátásaival rendkívül sokat tett azért, hogy a szövegek hitelesebbé és pontosabbá váljanak. Hálával tartozom iaidō mesteremnek is, akitől immár több mint egy évtizede tanulok – útmutatása nemcsak a harci művészetben, hanem emberi értelemben is iránytűként szolgál számomra.

A weboldal technikai megvalósítása és fenntartása sem jöhetett volna létre Nagy Norbert barátom nélkül, akinek gyakorlati tudása és önzetlen segítsége a háttérben végzett munka egyik alappillére. Számos régi barátom állt mellettem az évek során, és aktív részvételükkel, támogatásukkal máig segítik a munkámat. Mindez közös eredmény, amely sok ember elkötelezett munkájának köszönhető.

Egy idő után azonban úgy éreztem, hogy az ismeretek pusztán írásos formában történő megosztása már nem elegendő.

Így barátaim támogatásával életre hívtam a Budo Art Rendezvénysorozatot, amelynek célja, hogy olyan témaköröket mutasson be a hazai közönségnek, amelyek eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem kerültek reflektorfénybe Magyarországon.

Az esemény eredetileg a „Budo Art szakmai előadássorozat” nevet viselte volna, ám hamar felismerésre került, hogy ez a megnevezés talán túlságosan formálisnak, sőt idegennek hathat egy olyan országban, ahol maga a „szakma” mint intézményesült keretrendszer e téren még gyakorlatilag nem létezik.

A rendezvények megszervezésében kiemelkedő szerepet vállalt több közeli barátom. Külön szeretném megemlíteni Szabó Norbertet és Renyó Norbertet, akik nélkül az események sem minőségükben, sem kivitelezésükben nem érhették volna el azt a színvonalat, amelyet mára képviselnek. Szakmai és emberi támogatásuk megkérdőjelezhetetlen értéket jelent számomra.

Több éve szellemi társam és tanácsadóm a rendezvényszervezés terén Prikkel Antal sensei, akivel szinte heti rendszerességgel osztjuk meg gondolatainkat arról, hogyan lehetne még magasabb szintre emelni az eseményeinket. A közös gondolkodás sokszor fáradságos és nehéz döntéseket igényel, de bízunk benne, hogy az eredmények hosszú távon is éreztetik majd hatásukat – a közönség, a résztvevők és a magyarországi budō-kultúra egésze számára.

A Budo Art első rendezvénye és az együttműködés ereje

Az első Budo Art rendezvénynek a debreceni Déri Múzeum adott otthont, ahol kivételes támogatásban részesültem a múzeum csapatától. A szervezés során mindenki teljes odaadással, nyitottsággal és segítőkészséggel állt a rendezvény mellé. Szeretném külön kiemelni Kovács József barátomat, a múzeum japán gyűjteményének kurátorát, akinek támogató hozzáállása nélkül ez az esemény aligha valósulhatott volna meg.

Ugyanakkor mély hálával tartozom a múzeum teljes munkatársi közösségének, akiknek neveit hosszú lenne itt felsorolni, de akik mind hozzájárultak ahhoz, hogy a rendezvény színvonala és hangulata példaértékű legyen.

Külön köszönettel tartozom továbbá Dr. Puskás Istvánnak, Debrecen alpolgármesterének, aki a város kulturális életének felelőseként már az első alkalommal elvállalta a rendezvény fővédnökségét, és azóta is folyamatosan megtisztel ezzel a kivételes támogatással. Az ő jelenléte és elkötelezettsége fontos visszajelzés volt számomra: a hagyományos japán kultúra értékei iránt valóban van befogadókészség és érdeklődés Magyarországon is.

Lehet, hogy az olvasó számára, aki eddig eljutott e sorokban, kissé idegenül hat az itt felsorolt nevek sokasága. Azonban úgy érzem, fontos rávilágítani arra, hogy amikor valaki teljes szívvel, őszinte szenvedéllyel végez egy munkát – legyen az bármilyen terület –, akkor az élet rendkívüli módon hozza össze azokat az embereket, akikre valóban szükségünk van.

Nem dicsekvésként írok barátaimról és támogatóimról – legyenek ők régi ismerősök vagy újonnan formálódott kapcsolatok –, hanem azért, hogy bátorítsak mindenkit: ha valaki szívét-lelkét beleadja abba, amit szeret, előbb-utóbb olyan emberekkel találkozik, akik nemcsak szakmailag segítik, hanem emberileg is inspirálják és támogatják őt. És talán az is megtörténik, hogy ugyanaz a világ tesz boldoggá bennünket – ez a közös értékrend pedig szilárd alapot teremt valódi, tartós együttműködésekhez.

A Budo Art jelenlegi helyzete és a jövő irányai

Hol tart ma a Budo Art, és merre halad tovább az oldal? Nos, örömmel jelenthetem, hogy 2025. október 18-án ismét megrendezésre kerül egy újabb előadássorozat a debreceni Déri Múzeumban, barátaim és támogatóim aktív közreműködésével. Egy ilyen esemény megszervezése jelentős idő- és energiaráfordítást igényel, ám az alkotás öröme, valamint a közös munka során megélt emberi kapcsolódás minden fáradságot feledtet.

A tervek szerint az idei rendezvény már digitális formában is rögzítésre kerül, lehetőséget biztosítva ezzel azok számára, akik személyesen nem tudnak jelen lenni, illetve azoknak, akik szeretnék újranézni az elhangzott előadásokat. Bár ezt a fejlesztést már korábban is terveztük, megvalósítása számos technikai és szervezési kihívást rejt magában – bízunk benne, hogy ezúttal sikerrel járunk.

Emellett szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az oldalon jelenleg több mint 230 fordítás található, amelyeket most módszeresen átszerkesztek. Célom, hogy ezek a szövegek nemcsak tartalmilag, hanem stílusukban és megjelenésükben is korszerűbbé, olvashatóbbá váljanak. Az újraszerkesztett cikkek sok esetben kiegészülnek friss megjegyzésekkel, új forrásokkal, illetve vizuális anyagokkal, például képekkel is.

Az átdolgozott írásokat könnyen felismerhetik a látogatók: egységes, új dizájn és frissített színvilág különbözteti meg őket a korábbi verzióktól. Már az oldal első három oldalán is jól látható ez a változás.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy bár kívülről nézve úgy tűnhet, az oldal aktivitása csökkent, valójában a háttérben intenzív munka zajlik. A teljes archívum átszerkesztése hatalmas feladat, különösen úgy, hogy mindezt kizárólag a szabadidőmben végzem. Ez a háttérmunka természetesen lelassítja az új cikkek megjelenését, amiért ezúton is elnézést kérek az olvasóktól.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a minőségi megújulás hosszú távon kamatozik majd – és a Budo Art továbbra is megbízható, hiteles és inspiráló forrásként szolgálhat mindazok számára, akik érdeklődnek a japán fegyverek, harci művészetek és történelem világa iránt.

Zárszó – Küldetés, amely tovább él

A Budo Art nem csupán egy weboldal, hanem egy élő, folyamatosan alakuló és gazdagodó közösségi kezdeményezés, amelynek célja, hogy hidat képezzen kultúrák, emberek és korszakok között. Egy olyan tudásbázis létrehozására törekszem, amely hiteles forrásokra épül, szakmai igényességgel közvetít, mégis emberközeli módon szólítja meg az érdeklődőket.

Az elmúlt évek során egyértelművé vált számomra, hogy az ilyen típusú munkák – legyen szó fordításról, rendezvényszervezésről vagy egyszerű tudásmegosztásról – csak akkor lehetnek tartósak és értékállóak, ha valódi emberi kapcsolatokra, barátságokra és közös értékrendre épülnek. A Budo Art sikere – ha nevezhetjük így – valójában ezekből az emberi kapcsolódásokból táplálkozik.

Bízom benne, hogy az eddigi munka és a jövőben megvalósuló tervek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a japán harci kultúra értékei és eszméi Magyarországon is méltó helyet kapjanak.

A Budo Art egyszerre személyes utazás és közösségi szolgálat. Egy olyan út, amelyen örömmel haladok tovább – mindazokkal együtt, akik hisznek abban, hogy a tudás, a hagyomány és a közös szenvedély valódi hidakat építhet.