top of page
Keresés

A hercegnő



A délelőtt szabad volt így azt a város felfedezésével töltöttem. Csodás nap volt ismét és mindig érdekes megfigyelni a helyieket, miként élik a hétköznapjaikat.

A séta után visszatértem a hotelba és átköltöztem teljes „díszmagyarba” a hivatalos megnyitóhoz. (úgy tűnik, itt minden nap van egy megnyitó…)




Busszal mentünk ismét és mindenki nagyon elegáns volt és izgatott. Nem minden nap látja az ember a japán császár lányát.

Mikasa Akiko hercegnő (彬子女王, Akiko Joō, született 1981. december 20-án) a Japán Császári Ház tagja, Mikasa Tomohito herceg és Mikasa Tomohito hercegnő (Nobuko) idősebb lánya.”





Mikasa Akiko hercegnője.


Mindenkinek elmondták a buszon, hogy ne mászkáljon el és szigorúan tilos volt a fényképezés is a fogadás alatt. A hotel tele volt biztonsági emberekkel. Halk zsongás és susmus minden felől. Vártunk.

Aztán bementünk a díszterembe és helyet foglaltunk az elegánsan terített asztaloknál és elkezdődött az idegölő várakozás.

Mivel képet nem tudtam készíteni, így a lenti illusztrációt csatolom. Annyi különbség volt, hogy a háttérben végig aranyszínű paravánok voltak, amiket a képen is láthatunk és a falon a japán zászló és a szervezet zászlója lógott. Volt még a zászlók alatt egy nagy színpad, amelyen egy asztal volt a hercegnőnek egy gyönyörű virágkölteménnyel és fehér terítővel és kissé távolabb volt még egy másik hosszú asztal is a többi díszvendég számára.



A Westin Miyako Hotel díszterme Kiotóban.



Végre megérkeztek a vendégek. Kiotó polgármestere, Sosai, Higashifushimi Jiko, aki a Shoren-in templom főrezidense és papja, Őfelsége, Akihito japán császár, Emiritus császár unokatestvére és isten tudja kik még.

A bevonulásuk alatt meg kellett hajolnunk amíg el nem értek az asztalukhoz.

Kis idő elteltével megérkezett a hercegnő is, és a bevonulása alatt végig meghajolva kellett állnunk. Felegyenesedtem és ahogy ránéztem, teljesen lenyűgözött az eleganciája. Halvány rózsaszín kosztümöt viselt, hozzáillő (ugyanolyan színű) szájmaszkkal. Az összhang elbűvölő volt. A világos rózsaszín kosztüm a fekete haj a fehér terítő és a virágcsokor az asztalon és mindezt az aranylemezekkel borított paraván keretezte a háttérben. Jó ízlés és elegancia, ami előkelők kiváltsága.

Felálltunk és végig álltuk a japán himnuszt, aztán elkezdődött a véget nem érő beszédek sora.

Akiko hercegnő csodás és megindító beszédet tartott arról, hogy az egykor harcra és gyilkolásra kifejlesztett fegyverek és technikák most összehozzák és barátságokat képeznek a különböző nemzetek harcművészei között. Megemlítette, hogy a rendezvényen 17 ország résztvevői vannak jelen. Aztán a beszéde végén arra kért bennünket, hogy imádkozzunk közösen a világbékért és hogy a nemzetek egységben tudjanak élni. Elsötétült a terem és mindannyian elrebegtünk egy imát.

A többiek beszédét most nem emelném ki, mert általános hivatalos udvariaskodás volt.

Elkezdődött a vacsora. Fantasztikus ételeket sorakoztattak fel. Ötfogásos volt a vacsora. Nem mennék bele a menü leírásába, de azt kell mondjam, inkább elegánsak voltak az ételek, mint táplálóak. Mindenből csak kis adag.





Kellemesen elbeszélgettünk az asztaltársainkkal, akik Ausztráliából jöttek.

Az ételek elfogyasztása után még következett néhány záróbeszéd és aztán távozott a hercegnő. Majd rövid idő múlva követte a többi prominens vendég is.

Lassan mi is elindultunk a buszunkhoz, ami visszavitt bennünket a hotelba.


Ismét egy érdekes nap volt és megtisztelő volt látni ismét Akiko hercegnőt. Igazán jó érzés, hogy ilyen fontos személyek is támogatják a Budo-t és fontosnak tartják, hogy egy ilyen nagy múltú szervezetet támogassanak.





337 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comentários


bottom of page